Ebből a két példából is leszűrhető, hogy Karinthy egyik legfőbb humorbázisa a szokványos helyzetek abszurddá alakítása, konvencionális dolgok kifordítása, beillesztése egy adott szituációba. Ennek ellenére találkozhatunk művében, esetleg műgyűjteményében, hiszen akkor egy idő után unalmassá, kiszámíthatóvá válna a történet (ezt nyilván Karinthy is sejtette). Egy másik humorforrás, mikor a gondolatokat hirtelen, meggondolatlan cselekedet követi -a tipikus előbb lő aztán kérdez helyzet-. Ilyen helyzettel pl. az Eladom a könyvem fejezetben találkozhatunk: Miután a diák eladta az értékesítésre szánt könyvet, rájön, hogy a kapott pénz nem lesz elég mozira, így egy, a használatban lévő (!!! ) könyvét is eladja, majd hirtelen rájön, mekkora ostobaságot is követett el. A kinézet és/vagy jellem alapú megszólítás a Jó tanuló felelben fedezhető fel. A tanár kimértségét, előkelőségét, tekintélyét egy gróf személyével asszociálja, mely még nem is lenne olyan humoros, de az azt követő megszólítás, melyet a jó tanuló felé intéz -Grófnő- már csak azért is humoros, mert egyértelműen tudjuk állítani, hogy nem nőnemű a jó tanuló.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! Feladatok a házi olvasmány feldolgozásához Címlap 1) Mikor és hol játszódik a regény? (év, ország, város) 2) Szereplők a) Sorold fel az osztály tagjait betűrendben! b) Sorold fel a tanárokat és tantárgyaikat! 3) Milyen eltérések vannak a regényben régi és a mai iskolai szokások között? (legalább 10 különbséget keress) 4) A jó tanuló felel c. részből a) Másold le, milyen módszerekkel próbálják a tanulók elkerülni a felelést! b) Ha te ( véletlenül egyszer) nem készülsz, milyen módszereket alkalmazol? 5) A kísérletezem c. részben találsz egy szállóigét. a) Mit jelent a szállóige kifejezés? b) Ebben a novellában kitől származik a szállóige? c) Melyik magyar író írt ezzel a címmel regényt? 6) Milyen különbségek voltak a fiúk és a lányok nevelésében Karinthy korában? (A Lányok c. rész segít! ) 7) Mit jelent a humoreszk? 8) Magyarázom a bizonyítványom c. rész alapján írj te is egy humoreszket! (Képzeld el, hogy rossz jegyek kerültek a félévi bizonyítványodba, s ezeket otthon úgy kell megmagyaráznod, hogy a szüleid lássák, te megtettél mindent, nem a te hibád, hogy rossz jegyeiket kaptál!
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (elemzés) Karinthy a Nyugat oszlopos embere volt, kis-és nagyprózát, valamint verseket is írt. A kis írásokban tudott igazán megnyilvánulni (többet vártak tőle, nagyregényeket, és ő is magától, de a rövid műfajok feküdtek neki igazán). Előtte nem nagyon volt humor a magyar … Tovább olvasom >>
Miután eredményes felelete után, immár a helyén ül, az épp felelő diák monológját hallgatva gúnyosan elmosolyodik. Ez a mosoly teszi az olvasó számára ellenszenvessé a jó tanulót, elvégre eddig úgy gondoltuk, jók az emberi értékei. A rossz tanulót pedig kudarca miatt sajnálnunk kellene, mégsem tesszük, hiszen elvesztette szimpátiánkat azzal, hogy a könnyebb utat választja. A jó tanulóval eleinte rokonszenvezünk, majd egyre inkább unszimpatikusabbá válik egoista, beképzelt viselkedésével. Mindkét mű magán viseli Karinthy eltéveszthetetlen kézjegyeit, és a benne rejtőző humor csak még inkább a középpontba állítja a két szélsőséges tanuló-típust. 2011. március 17. O. O. O Véleményeket várok!